szeptember
30
kedd


10 fő számára nem csak kifogás volt a magas ár!


Jövő hét vasárnap 10 fő részvételével elindul a Józanság Felépülési Program.

Nem volt könnyű az elmúlt hét, végig azon izgultam, hogy össze fog –e állni a minimum 10 fős csoport, ugyanis ez volt a feltétele a Józanság Felépülési Program elindításának.  Nem azért izgultam, mert nem voltam biztos abban, hogy amit ajánlunk, az elég vonzó –e, hanem azért, mert tudom, hogy  a legtöbb alkohol- vagy drogproblémával küzdő számára hosszú út vezet a végső döntésig. Pontosan tisztában voltam vele, hogy nem adtam túl sok időt a gondolkodásra.

Nem akarlak fárasztani a csoport kialakulásával kapcsolatos részletek taglalásával, de egy nagyon fontos felismerésemet mindenképpen szeretném Veled megosztani.

A 10 főből, akik jelentkeztek a csoportra, 4 fővel már korábban személyesen is találkoztam. Hármuk már jártak nálam állapotfelmérésen, egyikükkel pedig egy rendezvényen ismerkedtem meg. Bár nem tudom a találkozások pontos időpontját, de van köztük olyan is, akivel egy évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Miért érdekes ez?

Azért, mert ennek a 4 főnek a története pontosan igazolja azt az általam is gyakran hangsúlyozott tényt, miszerint a felépülés egy hosszantartó érési folyamat. Persze ez sokszor sovány vigasz a hozzátartozóknak vagy az eredményt váró szakembereknek. Mindenki gyors változást akar.

Nincs  azonban csodálatosabb annál, mint amikor egy olyan ember, akiről már mindenki lemondott, egyszer csak rátalál a megoldásra, és az élete egyik napról a másikra gyökeresen megváltozik. Ha egy hozzátartozó vagy éppen egy szakember nem elég türelmes és kitartó, gyakran megfosztja magát ettől a csodától. Ez az én felépülésem kapcsán sem volt másképpen, hiszen ha 12 évvel ezelőtt nem lett volna senki sem, aki hitt volna abban, hogy felépülhetek a drogfüggőségemből, ezeket a sorokat most bizonyára nem írhatnám le. Hittek bennem, így hát én is hinni tudtam önmagamban.

Arról beszélek, amiről Sándor is ír az egyik korábbi blog-bejegyzésben.

„ Most látom igazán, hogy mennyi nőnek kell ezt a harcot megvívnia. Az én első feleségem nem vállalta ezt a harcot, a mostani páromnak pedig nagyon sok időre, odaadásra volt szüksége, hogy sikerüljön. Sok kitartást kívánok! Üdv Sándor.”

Ui: Most kaptam egy telefont, hogy az egyik jelentkező a 10 főből visszalépett. Van, aki még vár, míg vannak mások, akik lépnek, de az okokat kár firtatni – így van ez rendjén. Úgy látszik, van egy szabad hely.

Jelentkezés
 Józanság Felépülési Programra

 

6 hozzászólás

  1. Farkas Ágota okt 3

    Szívből kívánom minden résztvevőnek – aki megkapta és vállalni képes ezt a lehetőséget – hogy az életét felelősségvállalással, egészségesen és boldogan tudja tovább élni. Sok sikert!
    Ági

  2. József nov 5

    Amennyiben tényleg van 1 szabad hely, engem érdekelne.

  3. KIDMEN dec 16

    Kedves Dénes!
    ha jól számolok,a meghírdetett 10fős csoportos felépülési programnak vége.Olvashatunk valamit róla?

  4. kuhárgyuri jan 8

    Kedves Kidmen!
    A program véget ért, nagyjából teljes sikerrel. Volt a csoportban olyan, akinek nem (csak) pont erre volt szüksége, de azt hiszem, nyugodt szívvel állíthatom, hogy mindannyian, akik részt vettünk benne, eredményesnek ítéljük. A tényleges eredményesség kicsit később derül ki, de én bizakodó vagyok…

  5. Dudits Dénes jan 8

    Szia Gyuri!

    Jó újra hallani felőled. Köszönöm, hogy ilyen nyíltan és őszintén megosztod itt a blogon a Józanság Felépülési Programmal kapcsolatos tapsztalataid.

    Engedd meg, hogy kihasználjam a lehetőséget, és személyesen most neked is feltegyem azt a kérdést, amit a Józanság Hírlevél olvasóinak is feltettem. Véleményed szerint egyszerű-e megszabadulni a káros szokásainktól?

    Üdv,
    Dénes

  6. Illatfelhő jan 9

    Ha már itt vagyok írok pár sort, arról amit talán egyedül Te tudsz értékelni az ismerőseim közül.
    Már meséltem, hogy hétköznap nem iszok (kivéve a szombat estét),de elmúlt a mindennapos sóvárgásom. Egyik nap azon kaptam magam, hogy egy ideje eszembe se jut hogy igyak, még akkor sem amikor a boltban egy rakás pia előtt császkálok (pedig ez a program maga volt a pokol), vagy amikor egyedül vagyok és unatkozom. ÉRTED????? Az agyam átállt a normális gondolkodásra és nem kell küszködnöm (állandóan)tudatosan a piát illetően. Nem tudom leírni, hogy ez az érzés mennyit jelent nekem, de azt igen, hogy ezt mind Neked köszönhetem és örökre hálás leszek érte.

    Puszi,

    Illatfelhő

Hozzászólok