augusztus
25
csütörtök


Azt gondolod, nincs nagy baj? Kézben tudod tartani a dolgokat, ugye?


Mindenki iszik, csak nézz körül!
Nincs abban semmi, ha egy kicsit kiengedem a fáradt gőzt…

Lehet, hogy így van. És valóban vannak, akik csak ritkán isznak, és képesek is mértéket tartani.

Persze ha őszinték vagyunk, be kell látnunk: a mértékletességnél manapság jóval jellemzőbb a mértéktelen, korlátlan, elfajult és felfokozott hedonizmus, no meg a kicsapongást követő szenvedés. Ilyen esetekben pedig az italfogyasztás már nem nyújt semmilyen élvezetet – csak kényszer.

Ha esetleg te is ide jutottál már, vagy közel jársz ehhez az állapothoz, akkor talán ismerősek számodra az alábbi érzések, gondolatok és tettek…

Jó lenne inni valamit… Mikor és hol tudnék végre inni valamit?
Leugrok a boltba venni valami piát.
Minden gondolatom és minden tervem az alkohol körül forog…
Egy teljes nap tiszta fejjel – ez elképzelhetetlen!
Feszült vagyok, ha nem fogyaszthatok gyorsan valamit…
Gyakran van, hogy kifejezetten ingerlékeny vagyok.
Ittasan nagyon érzékeny és dühös tudok lenni.
Zavarosak az érzéseim.
Társaságban lenni és józannak maradni – ilyen nincs!
A családomnak és a barátaimnak feltűnt, hogy többet fogyasztok a kelleténél.
Minden helyzetben van kifogásom, és mindenre van magyarázatom.
Többször kerültem már konfliktusba, illetve veszekedtem a pia miatt.
Ígérgetem magamnak, hogy visszaveszek, de mindig csak halogatom a dolgot.
Gyakran megfordul a fejemben: majd holnaptól, jövő héttől leállok!
A szürke hétköznapokat igyekszem feldobni egy-két itallal.

Nos, magadra ismersz?

Hozzászólok