13
péntek
Mit tehetsz, ha szenvedélybeteg hozzátartozód nem akar segítséget kérni?
Ez egy hallatlanul nehéz helyzet, hisz egy szenvedélybeteget nem lehet arra kényszeríteni, hogy segítőhöz forduljon. De nem kell megvárnod, hogy társad elérje „a gödör legalját”. Számos terapeuta a következő lépéseket ajánlja, melyekkel hozzásegítheted szenvedélybeteg hozzátartozódat a kezelés iránti igény kialakulásához:
1. Ne falazz neki!
A családtagok gyakran megkísérlik megóvni a szenvedélybeteget a szerhasználat következményeitől. Fontos abbahagyni a „falazást”, a szenvedélybeteg kimentését mások előtt (barátok,munkahely), hogy szembesülhessen életmódja negatív eredményeivel!
2. Várj a megfelelő pillanatra!
Egy szenvedélybeteggel a leghasznosabb azután beszélni, hogy szembesült egy szerhasználatából fakadó problémával – pl. egy baleset vagy egy családi vita után. Olyan pillanatot válassz, amikor éppen józan, és mindketten félrevonulhattok egy nyugodtabb beszélgetésre.
3. Légy tárgyszerű!
Mondd el társadnak, hogy nagyon aggódsz szenvedélybetegsége miatt. Sorolj fel néhány problémát, amit szerhasználata okozott, és említsd meg a legfrissebb eseteket is.
4. Beszélj a következményekről!
Mondd el társadnak, mit fogsz tenni, ha nem fordul segítőhöz. Ennek nem a szenvedélybeteg megbüntetése a célja, hanem az, hogy megvédd magadat az ő várható problémáitól. Választhatod azt, hogy nem mész el vele olyan társasági eseményekre, ahol alkoholt szolgálnak fel, de azt is, hogy elköltözöl otthonról. Ne helyezz kilátásba olyan lépéseket, melyeket nem tudsz végrehajtani.
5. Kérj segítséget!
Gyűjts információkat az elérhető kezelési lehetőségekről. Ha társad hajlandó a kezelésre, azonnal lépj kapcsolatba egy terapeutával. Ajánld fel társadnak, hogy elkíséred a segítővel való találkozásra.
6. Vonj be másokat!
Egy gyógyult szenvedélybeteg barát nagyon meggyőzően tud beszélni saját tapasztalatairól, de bárki, aki közel áll társadhoz, és nyitott, segíthet a meggyőzésben. Ebbe a folyamatba szekértőket is vonj be.
7. Neked is támogatásra van szükséged!
Tudnod kell: nem vagy egyedül. Keress fel egy szenvedélybetegekkel foglalkozó segítőt, kérj tanácsot, támogatást. Kapcsolódj be egy speciálisan szenvedélybetegek hozzátartozóinak szóló önsegítő csoportba.
8. Tartsd szem előtt az alapelveket!
Mik ezek?
- Nem te vagy a felelős társad szenvedélybetegségéért.
- A saját belső lelki egyensúlyoddal és fejlődéseddel is törődnöd kell, függetlenül attól, hogy szenvedélybeteg hozzátartozód igényel-e segítséget.
- Az alapelvek elsajátításában az egyéni tanácsadás és az önsegítő csoport nagy segítségedre lehet.
Szenvedélybeteg hozzátartozód gyógyulás melletti elköteleződését
Te is elősegítheted!
Ha valóban számíthat Rád az a hozzátartozód, akivel egykoron még minden rendben volt, akkor Neked is szól a:
Józanság konferencia
KIDMEN feb 13
Kedves Dénes!
Köszönöm!magam és azon hozzátartozók nevében akik megjárjuk,megjártuk a poklok-poklát,és tehetelenül próbálkoztunk mindenféle segítséggel.
“Fontos abbahagyni a „falazást”, a szenvedélybeteg kimentését mások előtt (barátok,munkahely), hogy szembesülhessen életmódja negatív eredményeivel!”
magam tapasztalata is ez,mert amikor ezt elkezdtem alkalmazni,kimondani a családnak,a barátoknak,a kocsmai haveroknak,a főnökének,és legfőképpen magamnak:”ő játékszenvedélyes és alkoholista,ne adjatok neki pénzt,és ne azzal segítsétek,hogy sajnáljátok,hanem arra próbáljátok rávenni segítséget kérjen,menjen el orvoshoz”és mindezt tárgyilagosan,minden harag nélkül!na onnantól keztek jobban alakulni a dolgok.
És amint ki tudta mondani ő is,hogy “igen,játékszenvedélyes vagyok,ezt és ezt követtem el”szóval mikor be merte vállalni,és kiderült minden amit elkövetett,és ki tudta mondani:”meg akarok gyógyulni”onnantól lehetett neki segíteni,addig nem.
Bár én 1 évig olvastam,tanultam mi is ez a szenvedélybetegség,mit lehet,kell tenni,nekem is még sokat kell tanulnom,de megéri!
Ha fél éve azt mondja nekem valaki,hogy ember lesz belőle,megváltozik,nem hiszem el!
szabo attila feb 13
ami szamomra egyertelmu az a szenvedelybeteg hozzatartozojanak egyaltalan nem az espedig az hogy ugyanugy beteg mint a tarsa.Ezt a feltetelezest serteskent konyveli el.A gyogyulni probalo alkoholista keptelen helyzetben van-azokat bant akiket szeret;azokkal tol ki akik szeretik es egyaltalan nem szeretne ezt tenni
KIDMEN feb 13
“ugyanugy beteg mint a tarsa.Ezt a feltetelezest serteskent konyveli el.”
T.Szabó Attila!
Tudom hogy beteg vagyok én is!TÁRSFÜGGŐ!vagy másra gondolt?sértésként!?megy a harc oda-vissza!és egyik se tudja hogyan,és mit kéne tennie,mondania a másiknak hogy vége legyen!hogy ne bántsa!
na talán ezekre megkapjuk a választ Dénestől.
KIDMEN feb 13
Nem te vagy a felelős társad szenvedélybetegségéért.
EZ TETSZIK!
Tóth Zoltánné júl 11
Reménytelenség!
A párom már két éve szintentartó alkoholbeteg volt ugyan három alkoholelvonó és egySzigetvári négy és félhónapos rehabilitációs program ami sikeresnek ígérkezett, de két hónap elteltével visszaesett, én járok fél éve az AL-ANON csoportba ahol a 12 lépés
és a programot csináljuk ott tanulom ,hogy kezeljem a betegemet és
én is hogy változzak,de most nem működik mivel el kellett küldenem mert vendéglátással foglalkozok,és mindent feltör,hogy ihasson éjjel nappal nincs neki sem nyugalma és nekem se sajnálom is most, nem tudom kezelni a helyzetet,talán megint elvonó segítene rajta.
már beismeri,hogy tehetetlen az alkohollal szemben az irányitja az életét.De nagy baj van nem is étkezik csak iszik és félő,hogy nem soká bírja,16kg lement róla már innia sem esik jól sokszor ki is jön ahogy megissza most tanácstalan vagyok.Erzsébet
Orgona feb 14
Az én nővérem szenvedélybeteg, s nem ismeri el. Most hétvégén pl. nekemtámadt, ütlegelni akart, s én is visszaütöttem, mert csak így tudtam magam megvédeni. Mindent eltékozolt, a családja széthullt, a gyerekei elfordultak tőle, nincs semmije..elszórta a háza árát…, 27000 Ft a havi jövedelme…Engem és a 83 éves édesanyámat rettenetesen gyűlöl. nem tudunk vele mit kezdeni…Nem tudom, hová, merre induljak segítségért…Orgona
mona márc 17
Már nálunk az van,hogy nem az alkoholista apósomnak van szüksége segítségre,hanem nekünk akik vele élnek.Kikészít minket idegileg.Olyan dolgokkal támad minket amik soha meg nem történtek.Kitalál bizonyos dolgokat és ezeket a szemünkre veti.Egyszerűen nem lehet kiszámítani,hogy jön haza.Néha kenyérre lehetne kenni/de ez a ritkább/,sokszor úgy jön haza,hogy még be sem lép az ajtón,már üvölt.Rettegek tőle és egyre jobban utálom.Van mikor néhány napra teljesen kikapcsol.Kitalál egy történetet és beleszövi a valósan megtörtént dolgokat és reggeltől éjszakákon át csak ezt kántálja.1-2 órát alszik és kezdi elölről.Sajnos az anyósom nem látja be,hogy baj van és,hogy segítségre lenne szükség.Szégyenli,hogy így élünk és inkább takargatja a dolgokat.
H máj 22
Sziasztok!
Az Én párom is alkoholista! Én azt tudom csak a saját tapasztalatomból irni,hogy egy rémálom az egész! Lelkileg is teslileg is belerokkannak a közvetlen hozzátartozók!
A Mi esetükben most történt meg a szembesítés,a család összefogása hogy tenni kell valamit mert nem nézhetjük végig ahogy leépül testileg,szellemileg majd belehal az alkohol rabságába!
Minden este a piáról szól! Ha beüt a hatás akkor menekülni kell,se èjjele,se nappala nincs az embernek mellette. Van,hogy napokig a világát nem tudja,majd mikor kijózanodik szembesül a valósággal szégyenli a dolgokat.
Senkinek nem kívánom ezt az èletet,de a szerettünk miatt amig lehet ki kell tartani és a legjobb megoldást kell a szenvedélybeteg kezébe adni!
Szeretnék felébredni ebből a rémalomból!!!
Bia jún 8
Egyik családtagom alkoholista.
Nagy kár, hogy nincsenek már kötelező leszoktató programok.
Igen, jól olvassák, nagy segítség lenne egy TB által finanszírozott
elvonókúra.
Előnyei: Nem kellene együtt lenni, lehetne külön-külön gyógyulni.
A kötelezőt úgy értem, hogy normális és emberbarát átnevelő
program,nem mint a filmekben, hanem támogatott visszatérés lenne
a hétköznapi életbe.
Az alkoholizmus betegség, ezért lenne jó TB általi finanszírozás.
A nagy liberalizmus sem tesz jót, hogy mindenki azt csinálhatja
büntetlenül, amit csak akar.
Kérdem azt is, kinek van több millió Forintja, amikor egy alkesz
nem szeret dolgozni sem? Nem csodálkozok azon hogy mennyi hajléktalan van.
A családnál elszakad a cérna, aztán mehet az utcára.
A társadalom is hibás, minden fontos, csak az nem hogy rendeződjön ez a helyzet.
Na, a drogról ne is beszéljünk.